18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet

a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 93. §-a (2) bekezdésének d) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § E rendelet alkalmazásában

a) beruházás: bármely földmunkával együtt járó, az építésügyi jogszabályok hatálya alá eső építési munka, intézkedési terv kivitelezésére, továbbá létesítmény megvalósítására, üzembe helyezésére irányuló engedélyköteles tevékenység;

b) beruházó: beruházási, fejlesztési, bontási, helyreállítási vagy felújítási terv engedélyezését kérelmező vagy végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;

c) illetékes múzeum: a területileg illetékes, régészeti gyűjtőkörrel rendelkező megyei (a fővárosban: a Budapesti Történeti Múzeum) múzeum;

d) kivitelező: az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására - jogszabályban meghatározottak szerint - jogosult természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;

e) régészeti leletek elsődleges feldolgozása: a régészeti leletanyag olyan mértékű feldolgozása, amely a leletek azonosítását, állapotának megőrzését, biztonságos tárolását, nyilvántartását és a szakmai közönség számára való hozzáférését biztosítja. Az elsődleges leletanyag-feldolgozás lelőhelyen végzett (helyszíni) és lelőhelyen kívül végzett szakaszra oszlik;

f) szakértő: a kulturális szakértők működésének engedélyezéséről és a szakértői névjegyzékek vezetéséről szóló 18/2000. (XII. 18.) NKÖM rendelet 1. §-a alapján szakértői névjegyzékbe felvett személy;

g) területátadás: a régészeti feltárást követően az építőipari munkaterület kivitelezési tevékenységre történő átadása az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet 4. § (1) bekezdése szerint.

Általános rendelkezések

2. § (1) Régészeti feltárást - a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 39. §-ának (3) bekezdése szerinti működési engedélyükben meghatározott feltételekkel - az illetékes, valamint a régészeti gyűjtőkörrel rendelkező múzeumok, illetőleg a régészeti tanszékkel rendelkező magyarországi egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, illetve a nemzeti kulturális örökség minisztere által felügyelt örökségvédelmi intézmények végezhetnek.

(2) Az ország területén lévő régészeti lelőhely tudományos terv szerinti komplex feltárására a Magyar Nemzeti Múzeumnak elsőbbsége van.

3. § Régészeti feltárás vezetője csak olyan felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező régész lehet, aki az engedélyes intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy megbízási jogviszonyban áll.

4. § (1) A feltárási engedély (a továbbiakban: engedély) iránti kérelmet a feltárásra jogosult intézmény vezetőjének - a Tv. 24. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a munkálatok megkezdése előtt legalább 30 nappal kell a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) benyújtani.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az engedélyt kérő nevét, székhelyét, címét,

b) a feltárás pontos helyét az érintett ingatlan azonosításra alkalmas adataival (a település neve, az ingatlan fekvése, utca, házszám, helyrajzi szám),

c) régészeti terepbejárásokra vagy az egy lelőhelynél nagyobb területet érintő műszeres felderítésekre, légifelvételezésre szóló engedélykérés esetén a vizsgált terület megjelölését (közigazgatási, földrajzi stb. egység),

d) légifelvételezés, terepbejárás kivételével a tulajdonos (kezelő, használó) nevét, címét,

e) a feltárás felelős vezetőjének nevét, beosztását, munkahelyét (ha nem a feltárási engedélyt kérő intézmény a munkáltató), a szakmai munkatársak nevét és szakterületét,

f) a régészeti lelőhelyek - külön jogszabályban meghatározott - fenntartható használata elveinek figyelembevételével tervezett feltárás célját, tárgyát, módját (ideértve a műszeres kutatást is) és tudományos indokolását,

g) a munka tervezett időpontját, időtartamát és ütemezését,

h) a feltárás tervezett költségvetését és annak forrását,

i) a befogadó múzeum nyilatkozatát a leletanyag elhelyezéséről, illetőleg szándéknyilatkozatát az elhelyezésre kerülő leletanyag állami tulajdonból való átvételére,

j) folyamatos feltárás esetén tájékoztatást az addig feltárt anyag állapotáról, leltározottságáról, tudományos feldolgozottságáról.

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

a) légifelvételezés kivételével a helyszínrajzot (külterületen 1:10 000 méretarányú térképmásolat),

b) légifelvételezés kivételével az illetékes múzeum véleményét, amennyiben nem az illetékes múzeum kérte az engedélyt,

c) terepbejárásoknál és az egy lelőhelynél nagyobb területet érintő feltárásoknál összesítő térképet,

d) nyomvonalas létesítmények építését vagy bányaművelés megkezdését megelőző feltárásoknál a nyomvonal 1:25 000 méretarányú átnézeti térképét, a bányatelek részletes térképét és az érintett ismert lelőhelyek jegyzékét.

5. § A feltárás folytatásához vagy a régészeti lelőhely további feltárásához adott engedély kiadásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a feltárást lehetőség szerint az fejezze be, aki a korábbi feltáró munkát is vezette.

6. § (1) A Hivatal a feltárási engedély iránti kérelmek elbírálására, illetőleg a beruházó és a feltárást végző közötti szerződés jóváhagyása érdekében összehívja az Ásatási Bizottságot. A Hivatal a feltárási engedélyt az Ásatási Bizottság javaslatát figyelembe véve adja ki. Az Ásatási Bizottságra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

(2) Az Ásatási Bizottság véleményezi a régészeti feltárások indokoltságát, meghatározza a munkák szakmai követelményeit és közreműködik azok ellenőrzésében.

7. § (1) A feltárási engedélyben fel kell tüntetni:

a) a feltárást végző intézmény nevét, címét, a felelős vezető nevét,

b) a feltárás pontos helyét, várható időtartamát, tárgyát és célját,

c) a leletanyag elhelyezésére kijelölt intézményt,

d) a leletanyag elsődleges feldolgozásának határidejét,

e) a feltárásra vonatkozó követelményeket, és

f) az esetleges korlátozó intézkedéseket.

(2) Az engedély határozott időre, de legfeljebb egy évre szól, nem ruházható át.

(3) Az engedélyben foglalt adatokban bekövetkezett változástól számított 15 napon belül a Hivataltól kell kérni az engedély módosítását.

(4) A Hivatal az engedély egy-egy példányát megküldi az engedélyt kérő intézménynek, a feltárás vezetőjének, légifelvételezés és terepbejárás kivételével az érintett ingatlan tulajdonosának (kezelőjének, használójának), továbbá a területileg illetékes önkormányzatnak és az illetékes, illetőleg a leletanyag elhelyezésére kijelölt múzeumnak, valamint az érintett más hatóságoknak.

8. § (1) A Hivatal az engedély kiadását megtagadja, ha annak elvégzéséhez a törvényes feltételek nincsenek biztosítva, vagy ha az engedélyt kérő a feltárásokra vonatkozó rendelkezéseket korábban nem vagy ismételten nem megfelelően teljesítette.

(2) A Hivatal az engedély kiadását megtagadhatja, ha az Ásatási Bizottság nem javasolja az engedély kiadását.

9. § (1) A régészeti feltárásokat a Hivatal szükség szerint az Ásatási Bizottság bevonásával ellenőrzi, az ellenőrzés tényét és tapasztalatait, valamint a szükséges intézkedéseket a feltárási naplóba bejegyzi.

(2) Amennyiben az ellenőrzés olyan szabálytalanságokat tár fel, amelyek veszélyeztetik a lelőhelyet vagy az előkerülő leleteket, illetve egyébként veszélyeztetik a feltárást, a Hivatal határidő kitűzésével felfüggesztheti a feltárást.

(3) Amennyiben a Hivatal felfüggesztő határozatában megjelölt feltételeket határidőre nem teljesítették, a Hivatal a feltárási engedélyt visszavonja.

10. § Az engedélyes a feltárás felelős vezetője útján köteles

a) a feltárási munkálatokat a tudományos, műszaki és gazdaságossági követelményeknek megfelelően a legnagyobb gondossággal és az engedélyben kikötött feltételek betartásával irányítani,

b) a feltárási naplót naprakészen vezetni,

c) a feltárt régészeti jelenségekről, leletekről, objektumokról és környezetükről szöveges és azokat megörökítő, dátummal ellátott, bármilyen technikával rögzített képi dokumentációt (rajzot, fényképet, koordinátás térképet) készíteni,

d) a feltárt régészeti örökség őrzéséről, állagának ideiglenes megóvásáról és elsődleges feldolgozásáról gondoskodni,

e) a feltárásról annak befejezésétől számított 30 napon belül a Hivatalnak jelentést tenni,

f) a feltárási engedély lejártát követő egy éven belül annak teljes dokumentációját elkészíteni, és megküldeni a 11. § (4) bekezdése szerinti intézményeknek,

g) a feltárás leletanyagának restaurálásában szakmailag közreműködni,

h) a leleteket múzeumi szakmai leltárba venni,

i) a feltárás eredményét tudományosan feldolgozni,

j) a munkálatok szünetelése esetén a feltárt részek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, befejezésük után pedig az ingatlan korábbi használatának megfelelő tereprendezési munkák elvégzéséről gondoskodni.

11. § (1) Minden feltárásról dokumentációt kell készíteni. A teljes dokumentáció tartalmazza a feltárási naplót, a munkálatok során készült valamennyi feljegyzést, a feltárt régészeti jelenségeket és azok környezetét megörökítő fényképet, méretarányos helyszín-, alap- és metszetrajzot, koordinátás térképet, bármilyen technikával rögzített minden adatot, valamint a feltárásról szóló jelentést.

(2) A feltárási naplót a munkálatokkal egy időben kell vezetni és a helyszínen kell őrizni. A feltárási naplót úgy kell vezetni, hogy annak alapján a munkálatok folyamatossága biztosítható, az ásatás célkitűzései, addigi menete és eredményei követhetők legyenek. A feltárási napló két részből áll. Az első rész az időpontot, a munkatársak és szakértők nevét, a munkások létszámát, a feltárás menetét befolyásoló körülményeket (pl. időjárás), a második rész a szakmai megfigyeléseket, feljegyzéseket tartalmazza.

(3) A jelentés a rendelet melléklete szerinti "Lelőhely-bejelentő adatlap"-ból és szöveges részből áll. Az adatlapot minden lelőhelyről külön kell kitölteni. A szöveges rész tartalmazza a feltárás menetét, költségeit, a feltárt terület nagyságát, a leletek elhelyezését és a lelőhely feltárás utáni állapotáról szóló adatokat. Összefoglalóan ismerteti a munkálatok lefolyását, az alkalmazott módszereket, az előkerült leleteket és a feldolgozástól várható tudományos eredményeket. A feltárás felelős vezetője a jelentésben javaslatot tehet a feltárás folytatására, illetve a feltárt terület védetté nyilvánítására vagy a védettség feloldására.

(4) A dokumentáció eredeti példányát abban az intézményben kell elhelyezni, amelyik a feltárási engedélyt kapta. További egy-egy példányát meg kell küldeni a Hivatalnak, az illetékes, valamint a leletanyag végleges elhelyezésére kijelölt múzeumnak, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Amennyiben a feltárási engedélyhez a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges, akkor a dokumentációt az illetékes nemzeti park igazgatóságának is meg kell küldeni.

12. § (1) A feltárás befejezése után a régészeti leletek őrzéséről, állagmegóvásáról - azok végleges elhelyezéséig - a feltárást végző intézmény köteles gondoskodni. Az összegyűjtött régészeti leleteket az engedélyben megjelölt múzeumban kell elhelyezni.

(2) Amennyiben a feltárást nem a Magyar Nemzeti Múzeum vagy nem az illetékes múzeum végezte, a feltárások anyaga a teljes tudományos feldolgozásig, legfeljebb azonban a feltárás befejezésétől számított öt évig, a feltárást végző intézmény kérelmére annak őrzésében maradhat.

(3) A leletanyag elhelyezésére kijelölt intézmény a régészeti leletek állami tulajdonjogáról való lemondást a Hivatal területileg illetékes szervénél kérheti, amely a kérelmet javaslatával együtt - a Hivatal vezetője útján - felterjeszti a miniszterhez.

13. § Régészeti feltáráshoz és annak megközelítéséhez szükséges ingatlan ideiglenes használatát az ingatlan tulajdonosa és az ásató intézmény között elsősorban megállapodás útján kell biztosítani.

A megelőző feltárásra vonatkozó eltérő szabályok

14. § (1) A megelőző feltárás elvégzésére a beruházó vagy kivitelező a Tv. 22. §-ának (3) bekezdésében megjelölt szerződést az illetékes múzeummal köti meg. A régészeti feltárás ásatáson kívüli fajtáira vonatkozó, a beruházó és a 2. § (1)-(2) bekezdésében felsorolt egyéb, feltárásra jogosult intézmény közötti megállapodás a szerződés része lehet.

(2) Megelőző feltárás esetén, ha a beruházó is köteles a vonatkozó jogszabályok értelmében hatósági, illetve szakhatósági engedélyek beszerzésére, úgy ezen engedélyeket a feltárásra kiterjedő érvénnyel kell beszereznie, és a Hivatalnak benyújtania.

(3) A megelőző feltárás elvégzésére kötött szerződésnek - a Tv.-ben meghatározottakon és a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályain kívül - tartalmaznia kell az alábbi adatokat:

a) a feltárás pontos helyét az azonosításra alkalmas adataival és térképi megjelölésével,

b) a feltárás tárgyát és módszereit,

c) a feltárás felelős vezetőjének nevét, beosztását, munkahelyét, a szakmai munkatársak nevét és szakterületét,

d) a leletanyag elhelyezésére vonatkozó javaslatot,

e) a becsült költségek folyósításának módját és ütemezését, a tényleges költségekről szóló végleges elszámolás módját és határidejét, illetőleg a beruházó kötelezettségvállalását a tényleges költségek teljes viselésére vonatkozóan,

f) a feltárás befejezésének időpontját, valamint

g) a szerződés mellékletét képezik a más jogszabályok által előírt, a beruházó által beszerzett engedélyek az ezekben foglalt korlátozásokkal, kitételekkel, illetve amennyiben a Hivatal örökségvédelmi hatástanulmány vagy egyéb vizsgálat készítését rendelte el, annak dokumentációja.

(4) A megkötött szerződést a beruházónak hatósági jóváhagyás céljából be kell mutatnia a Hivatal területileg illetékes regionális szervének, amely ellenőrzi, hogy abban érvényesülnek-e a régészeti lelőhelyek fenntartható használatának elvei. A Hivatal a szerződést - az Ásatási Bizottság javaslatát figyelembe véve - határozatban hagyja jóvá. A beruházás területátadása csak a megelőző feltárás lezárulása után történhet meg.

(5) Amennyiben a beruházás bármilyen okból meghiúsulna, akkor a beruházó köteles a feltárt részeknek a hivatal által előírt ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról gondoskodni.

(6) A jóváhagyást meg kell tagadni, ha a szerződés nem biztosítja a régészeti örökség megfelelő védelmét. A Hivatal jóváhagyása nélkül a szerződés érvénytelen. Az érvénytelen szerződés alapján végzett feltárás engedély nélküli feltárásnak minősül.

(7) A megelőző feltárásokra egyebekben a régészeti feltárásokra vonatkozó általános rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A mentő feltárásokra vonatkozó rendelkezések

15. § (1) A mentő feltárások elvégzése az illetékes múzeum feladata, e feladatok ellátására annak éves költségvetésében kell keretet biztosítani. A mentő feltárások költségeihez a Hivataltól támogatást lehet igényelni.

(2) A Tv. 24. §-a (5) bekezdésében megjelölt nyilatkozat tartalmazza a régészeti lelőhely, illetve lelet meghatározását, a lelet megtalálásának helyét, idejét és módját, szakmailag indokolt javaslatot a tevékenység folytatásának feltételeiről, illetőleg a munka felfüggesztéséről és annak várható időtartamáról.

(3) Az illetékes múzeum a nyilatkozatot megküldi a tevékenység jellege szerint illetékes első fokú hatóságnak, a jegyzőnek, a lelet bejelentőjének, a munkálatok felelős vezetőjének, a terület tulajdonosának (használójának, kezelőjének) és a Hivatalnak.

(4) Az illetékes múzeum a tevékenység felfüggesztésétől számított 30 nap letelte előtt legalább 5 nappal javaslatot tehet a Hivatalnak a terület ideiglenes védetté nyilvánítására.

(5) Az illetékes múzeum a mentő feltárás befejezése után 24 órán belül nyilatkozni köteles a tevékenység felfüggesztését kimondó hatóság felé a felfüggesztés feloldásáról vagy fenntartásáról.

(6) A mentő feltárásra egyebekben a feltárásokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

Bejelentési kötelezettség és anyagi elismerés

16. § (1) A régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet, illetve lelőhelyet az illetékes múzeum a "Lelőhely-bejelentő adatlap"-on, 8 munkanapon belül köteles a Hivatalnak bejelenteni.

(2) Régészeti emlék vagy lelet megtalálóját a lelőhely, illetve a lelet tudományos jelentőségével arányos pénzjutalom és elismerő oklevél illeti meg.

(3) Nem fizethető ki jutalom a megtalálónak, ha a Tv. 24. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségének nem tett eleget. Ilyen esetben a jutalom a bejelentőt illeti.

(4) A nemesfémből készült, vagy drágakövet tartalmazó lelet után kifizetendő pénzjutalom mértékét a lelet nemesfém-, illetve drágakőtartalma napi piaci értékének figyelembevételével kell megállapítani.

(5) A lelőhely, emlék, lelet tudományos jelentőségével arányos jutalmat a Hivatal állapítja meg.

(6) A lelet elhelyezéséről a Hivatal dönt.

Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a régészeti feltárásokról és az engedélyezési eljárásról szóló 9/1999. (VII. 16.) NKÖM rendelet.

Melléklet a 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelethez

LELŐHELY-BEJELENTŐ ADATLAP1

1. A lelőhely megjelölése

1. Megye: ..........................................................................................................

2. Város, település neve (Budapesten kerület is):2 ..........................................................

..................................................................... utca ........................................... házszám

2. A lelőhely neve(i):3 .......................................................................................................

......................................................................................................................................

3. A lelőhely pontos helye4

1. A térkép (vetület) fajtája:5 .........................................................................................

2. A térképlap száma: ....................................................................................................

3. A leolvasott koordináták:6 x (ÉD): ................................ y (KNy): .............................

4. A tengerszint feletti magasság z: .................................................................................

5. Helyrajzi szám(ok):7 ..................................................................................................

6. Földrajzi leírás (ha szükséges): ...................................................................................

7. A helymeghatározás pontossága:8 ..............................................................................

4. A lelőhely kiterjedése

1. A lelőhely hossza: ......................................................................................................

2. A lelőhely szélessége: ................................................................................................

3. A lelőhely iránya:9 .......................................................................................................

5. A lelőhelyen talált régészeti jelenségek adatai10

6. A lelőhely állapota:11 ...................................................................................................

7. A lelőhely veszélyeztetettsége:12 ..................................................................................

8. A lelőhely védettsége:13 ..............................................................................................

9. A lelőhely ismertsége:14 ..............................................................................................

10. A lelőhelyen végzett tevékenység15